Komárom zenei értékei

„A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni. “

                                                                                         (Kodály Zoltán)                                                                                                        

Ha fellapozzuk Komárom „krónikáját “, láthatjuk, hogy a nagymúltú városban a művészeteknek mindig voltak értő művelői és fáklyavivői, olyanok, akik a zenét, mint lelki erőforrást igyekeztek közkinccsé tenni, és voltak befogadói is, olyanok, akiknek igénye volt a zenére, mint „éltető erőforrásra “. Komárom (az évszázadokon át jellegzetesen katonaváros) életében jelentős szerepe volt a katonazenének. A fáklyavivők között ott találjuk Egressy Bénit, a Szózat és a Klapka induló szerzőjét, Klapka tábornok zenekarának direktorát, később pedig   a császári és királyi 30. gyalogezred zenekara élén álló id. Lehár Ferenc nevét is. Az I. Csehszlovák Köztársaság idején a komáromiak ünnepi sétáik közben az Anglia parkban felállított zenepavilonban játszó helyőrség zenekarainak muzsikáját élvezhették.

A dalárdáknak tájainkon való meghonosodása a 19. század ötvenes éveire esett. Mint azt Fülöp Zsigmond, a komáromi zenei élet krónikásainak egyike feljegyezte: „…az elnémított magyarság a dalhoz folyamodott, amellyel legsikeresebben tudta ébren tartani a csüggedt lelkekben a nemzeti érzést.” Így volt ez Komáromban is, Molnár Ádám, az elismert zenei tekintély, a lelkes szervező munkája eredményeként 1864. január 24-én, a Zenetanodában összehívott közgyűlésen: „a Révkomáromi Dalárda Egyesületet véglegesen megalakultnak mondták ki”. Később, a már Komáromi Dalegyesület néven működő énekkar tevékenységével kapcsolatosan a krónikás többek között a következőket írta: „Nevezetes és kiemelkedő eseménye volt a Dalegyesületnek az 1899. június 25-én Komáromban lezajlott Dalos ünnepély. A Dunántúli Dalszövetség városunkban tartotta díszközgyűlését és negyedik dalünnepélyét, dalversenyét. Több mint négyszáz dalos kereste föl Komáromot. (…) A katonai lovarda hatalmas helyiségét majdnem teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség, mely mindvégig a legnagyobb gyönyörűséggel élvezte az egyes dalárdák darabjait.”A két világháború közti időszakban a Komáromi Dalegyesület mellett a városban már több énekkar is működött: az Egyetértés munkásdalárda – Krausz Mór; a Katolikus Egyházi Énekkar – Molecz Tivadar; az Iparoskör Énekkara – Tóth Géza; a Zsidó Egyházi Énekkar – Krausz Mór; az Evangélikus Énekkar – Nagy Sándor; a Református Iparos Énekkar,  Kálnitzky János vezetésével és a Református Gazda Énekkar, alakult 1896-ban, Tóth István  vezetésével,  a Kommunista Énekkar – Leszenszky Lajos karnagyok vezetésével. A Szent Benedek Katolikus Főgimnázium – legendás zenetanára, Krizsán József vezetésével működő – zenekara és kórusai által szintén jelentős szerepet töltött be a város életében. Az 1924-1938-as években Spevokol néven a Komáromi Népművelő Szövetség keretében Zenekari és Énekkari Egyesület alakult, amelyet František Suchý zeneszerző, karnagy, pedagógus, a helyi Szlovák Állami Polgári Iskola igazgatója alapított és vezetett; a bécsi döntés után a karnagy elhagyta Komáromot, visszaköltözött Prágába. „Városunk kulturális életének maradandó emlékű napja marad 1911. március 5. … e napon alakult meg a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, mely a közművelődés nemes céljainak hűséges szolgálatát tűzte ki feladatul maga elé.” – írta anno a Komáromi Lapok.

Csodálatra méltó gyorsasággal – 1913. március 27-én indult el az építkezés és november 29-én már a felavatást ünnepelték – épült fel az egyesület székháza, a Kultúrpalota; Arad és Marosvásárhely után az ország harmadik Kultúrpalotája.

Dr. Szénássy Zoltán történelemtanár, helytörténész szerint: „A Jókai Egyesület, ill. székháza, a Kultúrpalota volt minden társadalmi megmozdulásnak a fókusza, amely Komáromban a két évtized alatt végbement.” …..1923-ban az egyesület önálló alosztályaként megalakul a Zeneművészeti szakosztály. Szervezésében a városban szinte havonta voltak hangversenyek.   A szakosztály meghívásának tett eleget Bartók Béla is, aki a Kultúrpalota dísztermét zsúfolásig megtöltő komáromi közönségnek 1924. február 5-én adott önálló hangversenyt. Ugyancsak a szakosztály szervezte meg éveken át az egyesület Jókai-báljait is. A II. világégést követően a nemzeti részünket sújtó „hontalanság” mélyen rányomta bélyegét Komárom kulturális életére. 1947-50 között a városban működő szaléziánus, don Jozef Strečanský, a kiváló zenész és gimnáziumi tanár Komárňanskí speváčikovia név alatt szervezett ifjúsági kórust. A visszakapott magyar szó következtében újfent felpezsdült a város kulturális élete. 1949. május 8-án megalakult a Csemadok Városi Szervezete, melynek keretében színjátszó csoport is működött.  Krizsán József vezetésével létrejön egy 20-25 tagú zenekar, és Schmidt Viktor karnagy vezényletével (egy időre vegyes karrá alakulva) újra énekel a nagy múltú Egyetértés munkásdalárda is. A „csemadokosok” irodalmi-zenés műsoraira, dalestjeire, operett előadásaira szinte eufórikus hangulatban tódult a város apraja, nagyja. Mindezekkel párhuzamosan a Csemadokban indult el Csík János szédületes táncdal-énekesi pályafutása is. Az „ötórai tea” táncdélutánokon a szórakozni, táncolni vágyó ifjak örömére a Béke zenekar és a Synkopy húzta a talpalávalót. 1952-ben Juraj Bobák (az akkor betiltott) görögkatolikus egyház papja, a tanonciskola pedagógusa alapított DRUŽBA (Barátság) néven – kórusból, tánckarból és hangszeres kamaraegyüttesből álló – 200 tagú színvonalas, főként népzenét prezentáló együttest, amely állandó szereplője volt a város kulturális rendezvényeinek, de gyakran szerepelt Csehszlovákia-szerte különféle fesztiválokon is. Az 1956-os események miatt a Csemadok kulturális tevékenységének lendülete egy időre megszakad, azonban mindennek ellenére Komáromban továbbra is találtattak lelkes fáklyavivők, fáradhatatlan szervezők és kiváló szakemberek, akik a tüzet nem hagyták kialudni. Dobi Géza, hegedűművész, zeneszerző, a helyi Művészeti Népiskola tanára vezetésével – a Csemadok Városi Szervezete és a Művészeti Népiskola Vonós Kamarazenekara néven – újfent zenekar alakult, amely Komáromi Kamarazenekar néven – a Komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ és a Művészeti Alapiskola együtteseként – mindmáig működik. A zenekar vezetését Dobi Gézától volt növendéke, Török Ferenc hegedűművész, a világjáró neves Moyzes Vonósnégyes tagja, a Pozsonyi Konzervatórium tanára vette át, aki 15 éven át állt az együttes élén. Nyaranta mindmáig szülővárosában, Révkomáromban tartja a jövő nemzedék számára mesterkurzusait. A Komáromi Kamarazenekar jelenlegi művészeti vezetője és karmestere Medveczky Szabolcs. A zenekar komáromi fellépései ma is eseményszámba mennek. Köztudott, hogy kevés szlovákiai város dicsekedhet annyi működő énekkarral, mint Komárom.

Van 3 óvodás, 8 iskolai és 4 felnőtt kórusa. A legrégebben (58 éve) működő iskolai kórus Révkomáromban – a Pálinkás Zsuzsa által alapított gyermekkar, a Jókai Mór Alapiskola Gyermekkara: az egyedüli olyan kórus, amely a Csengő Énekszó eleddigi összes (18) évfolyamának résztvevője volt. A nevezett iskola Kicsinyek kórusa – alapító karnagya Kaszás Jánosné volt – 48 éve működik. A Marianum Egyházi Iskolaközpont a város zenei életében fontos szerepet betöltő intézményként Komáromot három kórussal is sikeresen reprezentálja: Kicsinyek kórusa, Gyermekkar, Leánykar, karnagyuk Orsovics Yvett. A felnőttek kórusai megalakulásuk sorrendjében:

A CONCORDIA vegyes kar 1980-ban alakult meg a Csemadok Városi Szervezete kórusaként.  Jelenleg az énekkar tevékenységét a Concordia chorus polgári társulás támogatja. A kórus 1981 óta sikeres résztvevője a galántai Kodály Napoknak, ahol eleddig minden alkalommal aranysávos minősítést ért el. Rendszeres fellépői hangversenyeknek, fesztiváloknak, jártak Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, de leggyakrabban Magyarországon szerepelnek. 2000-ben az énekkar háromhetes turnén vett részt az Egyesült Államokban.

A kórus megalapítója Stubendek István, aki mindmáig az együttes művészeti vezetője, karnagya.

Az 52. Nemzetközi   Eucharisztikus Kongresszus (NEK)  Ferenc pápa által  celebrált,  kongresszust lezáró Statio Orbis miséjén 2021 szeptemberében a több mint 2100 fős kórusban a Felvidékről többek között a komáromi Concordia Vegyes-kar is ott volt.

HARMONIA SACRA DANUBIANA – Egyházművészeti Fesztivál –    Szervezői a Csemadok Komárom-i Alapszervezete, Komárom Város és a helyi Katolikus Plébánia. A rendezvény önálló zenei fesztiválként indult, mely a jelenben az ingyenes hangversenyek mellett vallási témájú kiállításokkal, előadásokkal bővült. Minden évben a Magyarország-i Ars Sacra Fesztivállal egyidőben valósul meg.”Egybecseng a mára Kárpát-medenceivé terebélyesedett Ars Sacra Fesztivál és az általunk életre hívott fesztivál célja: Az egyes művészeti ágak segítségével megszólítani a különböző vallású, világnézetű embereket, s növelni a valódi értékek iránti igényt”, nyilatkozta Stubendek László mérnök, a fesztivál fő szervezője.

A KANTANTÍNA női kamarakórus napjainkban az Egressy Béni Városi Művelődési Központ sikeres együtteseinek egyike. Az énekkart 1997-ben Katarína Čupková alapította, aki egyben az együttes karnagya is.

A GAUDIUM vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes a Jókai Mór Alapiskola és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ „csapata”, amelyet 2002. októberében a nevezett iskola gyermekkarának azon egykori tagjai alapítottak, akik már gyermekként megszerették a közös éneklést, zenélést, és felnőttként is örömmel, azaz gaudiummal teszik ezt; innen a nevük is: GAUDIUM. Az együttes karnagya Stirber Lajos, aki 40 éven át volt az iskola zenepedagógusa, a gyermekkórus karnagya. A „csapat” nem nevez be versenyekbe; tevékenységét baráti kórustalálkozókra építi, és a helyi zenei életben való aktivitásra. VOX HUMANA néven évente megszervezi a komáromi énekkarok tavaszi hangversenyét, amelyen minden alkalommal van vendégfellépő kórus; rendszeresek az általa szervezett nemzetközi baráti kórustalálkozók; az Adventi hangversenyek, a szórakoztató estek: Kóruskabaré, Slágermúzeum, s a Jókai Egylettel közösen rendezett irodalmi – zenés emlékestek.

A KLAPKA GYÖRGY férfi dalkör a komáromi nyugdíjasklub keretében alakult 2002-ben. Első karnagyuk Bartakovics István volt, hét év után a tisztséget Szabó Ferenc vette át. A karnagy úr a magyar népdalkincsből merített: a betyár-katona-huszár, s az I. világháború dalaitól kezdve az egyes tájegységek – Palócföld, Csallóköz, Tiszavidék – dalain át egészen a virágénekekig terjed válogatásuk. A dalkör nagy sikerrel szerepel mind határon innen, mind határon túl.

A CANTUS JUVENTUS 80 tagú női kar, a Selye János Egyetem énekkara, a 2013/14-es tanévben alakult meg.

Megalapítója Mgr. Orsovics Yvette PhD. , tanszékvezető, a Tanárképző Kar Óvó- és Tanítóképző Tanszékének adjunktusa, karnagy. A kórus már megalakulása évében aranysávos minősítést ért el Galántán a Kodály Napokon, aktívan bekapcsolódik Komárom zenei életébe, annak mindenütt sikeres képviselője. Révkomárom „zenei műhelye” – a Zenetanoda – Művészeti Alapiskola megalapítása óta (1861) sok kiváló zenésszel és szakmai rendezvényeivel nagyban gazdagítja a város zenei életét. 1985-ben az ötletgazda, Dr. Bende István kezdeményezésére került sor az első Lehár Fesztiválra, melynek

programja később énekversennyel bővült. 2019  májusában már a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett énekverseny XI. évfolyama zajlott Révkomáromban; Komárom Város Önkormányzata, a Komárom és vidéke Célalap támogatásával,

s a Budapesti Operettszínház együttműködésével. 2012-ben megalakult a Komárom szülöttének emlékét őrizendő, szellemi

hagyatékát életben tartandó Lehár Ferenc Polgári Társulás a város lokálpatriótáinak és Mgr. Klemen Terézia jóvoltából. A társulás jelentős szerepet tölt be a város zenei életében.                                                                                                 Kodály Zoltán szerint: „Amiként Jókai Mór történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömöt az emberek millióinak.”

A város sikeres verséneklő együttese a Nagy László és Nagy Hollósi Zsuzsanna vezette 30 éves múltra visszatekintő Borostyán. 1995-től minden évben megszervezik a Borostyán fesztivált, mely az egyik legnagyobb múltú hazai zenei fesztivál, fellépői neves együttesek, zenészek.  Koncertjeit színes zenei kínálat jellemezi, a népzenétől a világzenéig, a jazztől a popzenéig, a rocktól a komolyzenéig. Sok izgalmas zenei produkciót hallhat a közönség évről évre a háromnapos zenei ünnepen Révkomáromban.

2010-ben öt remek komáromi zenész megalakította a Memória Társulatot. Ahogy vezetőjük, Zsákovics László zenetanár, zeneszerző fogalmaz, a dallamos gitárzenét, nívós saját feldolgozásokat játszó együttes fülbemászó dallamokkal idézi meg a hatvanas évek gitármuzsikáját. Hangversenyeiknek mindig nagy közönségsikere van. 2020-ban megalakulásának 10. évfordulóját ünnepli a Memória Társulat. Lakatos Róbert brácsaművész a főszervezője a 2011 óta megrendezésre kerülő háromnapos Kútfesztnek. Az egyre közkedveltebb szabadtéri fesztivál elsődleges célja a felvidéki származású, ám nemzetközi viszonylatban is elismert, továbbá magyarországi művészek komáromi szerepeltetése a város egyik nevezetességében, a nagyszerű akusztikájú Európa-udvarban.

Révkomárom zenei életének hírnevét sokan öregbítik,  olyan neves énekesek is,  mint Korpás Éva, népdalénekes, a hazai zenei élet egyik meghatározó előadóművésze,   Écsi Gyöngyi, lelkész, népdalénekes,  népdalgyűjtő, bábszínész,  Rudolf Čerňanský pop énekes, DJ, ugyanúgy mint az új dzsesz generáció képviselői Hodek Dávid és Áron.

Sajnos a felsorolás nem lehet teljes, reméljük a lényeget sikerült összefoglalnunk.

A FÉB újonnan kialakított kép-, videó- és hanganyag tára tartalmazza a témához köthető összes kapott zenei hang és kép anyagot, ahol az érdeklődő bővebben találhat információt Komárom zenei életéről.

Indoklás:

… „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem     szerzi magának. Csak az a miénk, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk.”

 „Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak”…   (Kodály Zoltán)

       Komárom zenei élete évszázados és utánozhatatlan. Muzikális hagyománytörténelme rendkívül gazdag, s hosszú gyökerekre nyúlik vissza. A gregorián szkólák már a középkori vártemplom falai között is megjelentek, napjainkra pedig a város zenei élete virágzó fává terebélyesedett.

Létrejöttét behatárolták olyan egyedi feltételek, mint:

  • A város gazdag zenei életének évszázados kontinuitása;
  • a zenei tehetséggondozás sokrétű lehetőségeinek biztosítása;
  • a zenei élet eseményei által a felnövekvő nemzedékek zenére és zenével való nevelése;
  • a város és a régió – nemesebb zenére is igényt tartó – polgárai igényeinek az élő zene általi kielégítése;
  • a zenei rendezvényeknek a működő együttesek mindegyikénél hűséges törzsközönsége van, gyakoriak a teltházas zenei rendezvények;
  • a zeneművészet által mind a zenét befogadók, mind az azt művelők lelkiekben és nemzettudatban való erősítése.

Komárom zenei élete városunk egyik alap értékei közé tartozik és napjaink életét is pozitívan befolyásolja.

Next Post

Milyen volt 2021?

csü jan 6 , 2022
A kérdés hallatán a mozgalmas és fájdalmas szavak jutnak eszembe. Hiszen… 2021 februárjában mindannyiunkat megdöbbentett a hír, hogy Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke örökre itt hagyott bennünket. Nehéz helyzetbe kerültünk… A Gazda polgári társulás mint kezdeményező̋, 2015-ben a Csemadokkal és a Szlovákiai […]
Total
0
Share