A Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely évente tart szakmai konferenciát a zoboralji textíliákról, viseletekről és az értékőrzés fontosságáról. A Pogrányban megtartott rendezvényen április 27-én kiállítást és divatbemutatót is látott a közönség. A kiállítást 28-án is megtekinthették az érdeklődők.
A Hagyomány, érték, megújulás címmel megtartott konferencián pogrányi népdalokat adott elő a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport, ezzel is adózva az ősök emléke előtt.
Szuperné Bohus Judit betegség miatt nem vehetett részt a rendezvényen, de előadását Mihalcsik Márta felolvasta. Ebben kiemelte, először 2014–ben találkozott a zoboraljiakkal, akkor említette, hogy fontos lenne az ottani textíliákat és viseleteket újraalkotni, vagy legalább dolgozni a népi mintákkal. 2016-ban egy sikeres Hungarikum pályázatnak köszönhetően néhányan a Zoboraljáról ellátogattak egy hímzőtáborba, akkor indult el a tényleges munka, a tábor végén a Csemadok Pogrányi Alapszervezete mellett megalakult a csoport, majd egy évre rá úgy döntöttek, külön polgári társulásként folytatják a munkát.
Ugyanakkor már 2016 őszére annyi alkotás elkészült, hogy megtartsa a Műhely az első kiállítását Veszprémben.
2019 decemberében pedig a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely tagjai elérték a Tárgyalkotó népi iparművész csoport címet.
A Felvidéki Értéktár mindenkié
A rendezvényen részt vett Rancsó Andrea, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke is, aki előadása elején kiemelte: a Felvidéki Értéktár mindenkié, a felvidéki magyarságé és a Kárpát-medencei magyarságé is. Minden érték lehet, ami körülvesz minket, például a rétes, a szobor, a paprikás krumpli, a szokások.
Rancsó Andrea elmondta: a Hungarikum törvényt 2012-ben fogadta el a magyar országgyűlés, a Felvidéken Varga Péter, a Gazda PT elnökének kezdeményezésére alakult meg az értéktár, az alapító tagok a Gazda PT, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt.
A Nemzeti Értékpiramis alján vannak a helyi értékek és legfelül a Hungarikumok, de akkor is lehet érték valami, ha nem kerül be a piramisba. Jelenleg 72 helyi értéktár működik, 342 feldolgozott érték és több mint 14 ezer adat került feldolgozásra.
72 Felvidéki értéket tartunk számon, ebből 8 Nemzeti érték, és egy Hungarikum, a Pozsonyi kifli. A zoboralji szálonvarrott hímzés 2022-ben lett Felvidéki érték, tavaly Szarka Tamás Kézfogás című dala és a Baranta mozgalom kerültek be az értékek közé.
Talán valakiben felmerül, miért fontos az értékmentés. Rancsó Andrea 3 pontban foglalta össze ennek fontosságát: otthon lenni a szülőföldön, haza nélkül nincsen nemzettudat, nemzet nélkül nincsen önismeret. Ebből következik, hogy önismeret nélkül nincsen egészséges, boldog ember. És ki ne szeretne boldog lenni – tette fel a kérdést az elnök előadása végén.
Az előadások után a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely átadta a Zoboralji Örökség Díjat, amelyet olyan személyek kapnak, akik segítik a régió kultúrájának népszerűsítését, megmaradását. Ezúttal a díjat Mihalcsik Márta vehette át.
A díjátadót követően a régi zoboralji minták és viseletek inspirálta modern, ma is viselhető ruhák bemutatója következett. A Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely három tagjának – Balko Ildikó, Balkó Szilvia és Bencz Andrea – alkotásai a mindennapokban is viselhető, de elegáns, ünnepélyes darabok.
Ahogy a divatbemutató moderátora, Neszméri Tünde elmondta: a ruhákat büszkén hordhatjuk és biztosak lehetünk benne, hogy elnyeri az emberek tetszését, de így is lehetőség van arra, hogy népszerűsítsük a csodálatos népi textíliák mintáit, ezzel együtt a Zoboralja népi hagyományait. Viseljük tehát büszkén a magyar népviselet által inspirált ruhákat.
A rendezvény a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.
A rendezvényről bővebben itt olvashat.
