A hagyományos egyházi ünnepkört Bodokon a karácsony előtti advent nyitotta. December elején járt a Mikulás Krampusszal, akik nem osztották az ajándékot, hanem gyűjtötték a rokonoktól.
E hó 13-án, Luca ünnepe a boszorkányosságról szólt. Ilyenkor álarcos, fehérbe öltözött, elváltoztatott hangú lányok járták a házakat, ahol tollsöprűvel tisztították meg a helységeket. Ehhez a naphoz sok jóslás, népi mágia is fűződött.
Aztán jöttek az ún. bolygó napok, amikor az este hazatérők el szoktak tévedni. A „szentcsalád-járás” még ma is élő hagyomány.
A karácsonyi ünnepkör a vallásos szertartások jegyében zajlott, hagyományokban gazdag volt a „szenteste”, másnap a családokat betlehemezők, ún. „csijabujások” (Kubo, püspök stb.) látogatták. Karácsonykor hangzott el a rokonságnak szóló jókívánság, az ún. „parázsolás”.
Szilveszterkor tartották az ún. kiskarácsonyt. A vidám farsangot kardozkodó fiatalok menete tette ünnepélyesebbé. Régen dudanótára, később fúvós zenekar kíséretében táncoltatták meg a lányokat.
https://hunektar.sk/records/bodoki-n%C3%A9pi-hagyom%C3%A1nyok-%C3%A9s-n%C3%A9pszok%C3%A1sok
