Felvidéki adattár : Csiliznyárad
Csiliznyárad (szlovákul Ňárad) a Csallóköz déli részén, a Csiliz-patak közelében fekvő település.
Első írásos említése 1468-ból származik, amikor a Dóczy család birtokaként szerepelt.
A falu hosszú ideig a történelmi Magyarország része volt, a Tószigetcsilizköz járáshoz tartozott Győr vármegyében.
A község lakói hagyományosan földművelésből, állattartásból és halászatból éltek. A település neve is a víz közelségére, a nyárfás ártérre utal. Az első világháború után Csehszlovákiához csatolták, a trianoni békeszerződés értelmében.
1938-ban, az első bécsi döntés következtében ismét Magyarországhoz került. 1945 után visszacsatolták Csehszlovákiához, ahol kisebb kitelepítések is érintették a magyar lakosságot. Ma Szlovákia része, de lakóinak több mint kilencven százaléka magyar nemzetiségű.A község területe 10,45 km², tengerszint feletti magassága 113 méter.
Lakossága 2021-ben 642 fő volt, így egy nyugodt, emberléptékű községnek számít.A falut gondozott porták, barátságos utcák és falusias hangulat jellemzik.A római katolikus templom és a hagyományos népi házak a település múltjáról tanúskodnak. A helyi óvoda és iskola a magyar nyelvű oktatás fontos bástyái. Egyesületek és civil közösségek egész évben kulturális és sportprogramokat szerveznek. Falunap, hagyományőrző rendezvények és közösségi estek biztosítják a találkozás lehetőségét. A természet közelsége – rétek, csatornák, madárfészkek – különösen vonzóvá teszi a falut.
A községben több fehér gólyafészek is található, amelyek a helyi élővilág jelképei. Csiliznyárad egyszerre kínál békés otthont és jó közlekedési kapcsolatokat a környező városok felé. A település lakói büszkék múltjukra, őrzik hagyományaikat, és közösen építik jövőjüket.
